2013. január 22., kedd

Lótuszgyökér

Méghozzá rántva, apró fanyárson. Ma többek között ez volt vacsorára. Íze nem igazán volt, de nagyon kellemes ropogós, ugyanakkor mégis omlós állag jellemezte. A vacsorát hagyományos japán szilvaborral kísértem, bár inkább likőrnek kellett volna hívni, mert egészen sűrű, szinte mézes volt, és az alkoholtartalma is valamivel magasabbnak tűnt a könnyebb borokénál.

Megjegyzés küldése