2005. június 22., szerda

Kódbefagyasztás

Épp most jelentette be a DARPÁ-s program menedzser, hogy október 31-én befagyasztják a kódolást, azaz érdemi munkát eddig a dátumig tudunk végezni. Utána egy hónapig ülnek majd a kiértékelésen. Ez tkp. jó nekem, remélem, azt jelenti, hogy novemberben már szabad leszek, és talán sikerül az a tervem, hogy mielőtt hazamegyek, még egy kicsit lássak valamit az USÁ-ból. Egyelőre azonban a hazalátogatásomra koncentrálok: holnap indulok!

2005. június 20., hétfő

Jetsí és delfinárium

Visszatértünk Floridából. Nagyon jól sikerült a hétvége, szombaton kicsit felhős volt ugyan, de még így is sikerült leégnem. Ismét házat béreltünk, ezúttal hatan, közel ahhoz a helyhez, ahol múltkor is voltunk. A tengerpart mintegy három perc volt sétatempóban.

Szombaton hármasban béreltünk egy jetski-t, hogy kipróbáljuk, milyen is az. Hát jelentem, sokkal munkásabb, mint amilyennek látszik. Kívülről nézve úgy tűnik, hogy semmit nem kell csinálni, csak húzni a gázkart, és repeszteni. Ehhez képest nagyon erősen kell kapaszkodni, hogy le ne pottyanj, és még így is nagyon tud dobálni. Többször volt olyan, hogy csak a kezem ért a géphez, a testem többi része a levegőben volt. Elég sokszor le is potyogtunk, szerencsére ez a része egyátalán nem kellemetlen.

Vasárnap délután kettőig maradhattunk a házban, így aztán a délelőtti fürdőzés után még volt lehetőségünk lezuhanyozni meg megebédelni. Ebéd után már útban hazafelé útbaejtettük a destini Gulfariumot, ahol kb. másfél órát töltöttünk, ezalatt megnéztünk egy delfin- és egy fókabemutatót. Nem is emékszem, mikor voltam utoljára ilyen helyen, talán Olaszországban, nyolcéves koromban. Akárhogy is, az biztos, hogy jó régen.

Ma hajnalban, kettő tájban értünk haza. Nem én vezettem, így tudtam a kocsiban aludni, de a sofőrünknek elég fárasztó lehetett.

2005. június 17., péntek

Fél nap

Kora délután indulunk Floridába, úgyhogy ma csak fél műszakot tartok. A főnök úgyis szabadságra ment, cin-cin-cin. Még bizonytalan, hogy kinek a kocsijával megyünk, de ez is ki fog derülni időben.

2005. június 16., csütörtök

Újra Florida

Tegnap megérkeztek Gergelyék, én mentem értük a reptérre. Az út utolsó szakaszán, Cincinnatiből ide, a járatukat törölték, így négy órával a tervezettnél később jöttek, a bőröndjeik (egészen pontosan négy) pedig még később, ahogy az már lenni szokott. Persze a számítógép is rossz volt, még azt sem tudták megmondani, hogy hol vannak egyátalán.

A hétvégén ismét Floridába megyünk, ezúttal ötösben. Olyasmi lesz, mint múltkor. Szép az élet.

2005. június 14., kedd

Hurrikán hétvége

A hétvégén elivleg lett volna egy céges piknik, szabadtéri grillezéssel és játékokkal, de jött Arlene, a hurrikán, és elmosta a programot. Nem kell aggódni, Arlene nem okozott komoly károkat sehol sem, és mire Tennessee-be ért, már csak csapadékot hozott. Azt viszont bőven, ugyanis két napon keresztül folyamatosan esett.

(Utólagos pontosítás: mint megtudtam, végül nem lett hurrikán belőle, megmaradt trópusi viharnak.)

Az eső ellenére szombaton délután öten felkerekedtünk, és elmentünk Lynchburgba (nem egész két órára Nashville-től), ahol a Jack Daniel's viszkit főzik, és részt vettünk egy ingyenes gyárlátogatáson. Az idegenvezető egy roppant kedélyes, hasas, szakállas ember volt, kb. úgy nézett ki, mint egy nagyranőtt kertitörpe, csak a piros sapka hiányzott. A sok viszkigőztől, amit az évek során a gyárban belélegzett, a folyamatos részegség állapotában lehetett, még ha nem is nyúlt pohárhoz az elmúlt pár napban. Kostoló nem volt, de szimatolni lehetett. A látogatás végén vettünk egy-egy spéci üveggel.

2005. június 11., szombat

Mozi

Megint elment egy hét. Két hét múlva ilyenkor már otthon leszek!

Ma este az egyik kollégánál moziklubozunk. Lehet, hogy megnézzük a Dr. Strangelove-ot. Lehet, hogy mást.

2005. június 9., csütörtök

Tech stuff: XP style

Egészen mostanáig az XP-m klasszikus kinézetre volt állítva, mert ez a kék-piros-zöld dizájn eleinte nagyon vad volt nekem. Viszont abban a stílusban valahogy kisebbek a betűk, vagy mi, mindenesetre 120dpi-s fontokra kellett váltanom. Ettől viszont egy csomó program kinézete kicsit összetört. Minden használható maradt, de sokminden gázosan nézett ki (nem fértek ki a címkék, fix méretű ablakokból kilógott a tartalom, stb.)

A notebookomon már nem állítottam át a kinézetet, és rájöttem, hogy az XP stílus nem is olyan szörnyű, és egész jól meg lehet szelidíteni. Ezért aztán az asztali gépemen is visszaállítottam, így visszatérhettem a 96dpi-s betűkre, és be kell vallanom, hogy a két váltás együtt sokkal kellemesebb felhasználói felületet eredményezett. Az összes gázos kinézetű program kisimult, szebb lett.

Megindultam a lejtőn.

2005. június 7., kedd

Néhány floridai kép

Ahogy ígértem, íme néhány floridai kép. Ha sikerül behajtanom a többi fényképészen is a képeket, lesz több is.

Szőnyeg

Pénteken tényleg kitisztították a szőnyeget. Be is mentem az irodába megköszönni, hadd lássák, hogy békülékeny vagyok.

2005. június 6., hétfő

Elnökasszony

Látom, hogy folyik a köztársasági elnök választás. Arra vajon gondoltak a tisztelt hölgyek és urak a parlamentben, hogy milyen lesz, ha egy ilyen szimbolikus, külpolitikailag reprezentatív posztra olyan embert választanak meg, akit Szilinek hívnak?
Ladies and gentlemen, in the name of the UN General Assembly I'd like to welcome Ms. Silly.
Hát nem a legszerencsésebb. Tudom, hogy nem tehet róla, hogy így hívják, de akkor is...

2005. június 3., péntek

Csoda történt!

Tegnap este hazafele menet felhívott a nő a ridgelake-i irodából, hogy akkor ma jönnének szőnyeget takarítani, megsürgeti a referral fee dolgát is, a szaunával meg az a helyzet, hogy még nem döntötték el, hogy mi legyen vele, jelenleg árajánlatokra várnak, és általában elnézést kér, hogy eddig nem foglalkoztak érdemben a kéréseimmel.

Remélem, most tényleg történik is valami.

2005. június 2., csütörtök

Ridgelake

Ma reggel befizettem a következő havi lakbért, és egyúttal kivertem a balhét. Több okom is volt rá.
  1. Amikor decemberben meghosszabbítottam a szerződést, benne volt, hogy három dolgot kérhetek egy listából (felújítás, csere, takarítás, stb.) Hát lista nem volt, viszont szőnyegtisztítást ajánlottak helyette. Na ezt azóta sem sikerült elvégezniük, pedig többször is kértem már.
  2. Amikor beköltöztem 2003 novemberében, hivatkoztam az egyik már itt lakó magyarra, amiért is járna neki $400 referral fee. Ebből egy év után $100-at kifizettek, de a többivel még mindig lógnak, pedig ő is, én is rendszeresen szólunk miatta.
  3. A szauna legalább egy éve rossz. Eleinte ki volt írva, hogy a javítása be van ütemezve, de most már ezzel sem bajlódnak.
Közöltem velük, hogy többet nem hosszabbítok. Azt persze nem kötöttem az orrukra, hogy elsősorban azért nem, mert elhagyom az országot.

Elment, megjött

Tegnap Gergely is hazament két hétre, én vittem ki a reptérre. Holnap még egy kolléga megy haza látogatóba, hétfőn pedig az egyik diák jóbarátunk megy haza a barátnőjével, ők végleg.

Viszont megjött a repülőjegyem postán! És látszólag nem rontottak el semmit. Úgyhogy most már semmi nem állíthat meg.