2005. október 31., hétfő

Utolsó nap az irodámban

Ma töltöm az utolsó napom az irodámban, holnap ugyanis érkezik az új munkaerő, és át kell adni a helyemet. Novemberre Gergely kollegám mellé költözöm be.

Oh no, we suck again!

A hétvége egész élménydús volt.

Péntek este Marsnézéssel kezdődött: az egyik kollégának van egy teleszkópja, amivel meglestünk a legközelebbi galaktikus szomszédunkat. Egész jópofa volt, bár sokat nem lehetett látni: egy kis fényes sárga pont helyett egy kicsivel nagyobb sárga pöttyöt láttunk.

Szombaton valamennyit dolgoztam otthon, délután grillezés volt nálunk a lakóparkban (valószínűleg az utolsó, ha elmegy a nap, akkor már elég hideg van), este pedig hokimeccsre mentünk. Ez nagyon szórakoztató esemény volt. Először is a fedett stadion majdnem legutolsó sorában ültünk, de ennek ellenére tökéletesen lehetett látni a pályát és a mérkőzést, nem semmi, hogy milyen jól ki van ez a stadion találva. Aztán az egész egy nagy sóműsor volt, fény és hangeffektekkel, vicces bemondásokkal, a szünetekben játékokkal, tényleg nagyon meg volt csinálva. Harmadrészt, és ez volt a legjobb, tele volt a stadion rendszeres szurkolókkal, akik valami jól betanult koreográfia alapján teljesen egyszerre reagáltak mindenféle dolgora, roppant szórakoztatóan. Amikor pl. az elején felolvasták a játékosok neveit, a vendégcsapat minden játékosa után kórusban kiabálták, hogy „sucks” (gy.k. béna), az utolsó név után meg azt, hogy „he sucks, too”. Amikor kiállítottak valakit a másik csapatból, akkor azt azt mondták, hogy „awwwwwwwww......wwww...ww, sit down you loser” (az awww... hosszan elnyújtott volt), amikor meg gólt kaptunk, akkor azt, hogy „and they still suck”. Pedig gólt kaptunk eleget, a vége 5:1 lett. 4:1-nél, két perccel a vége előtt egy lelkes drukker mögöttünk végre belátta, hogy ezt bizony elvesztettük, és ezt a címben olvasható felkiáltással atda a világ tudtára. Szóval csúnyán kikaptunk, de az egész nagyon jópofa volt.

Vasárnap nem történt semmi említésre méltó.

2005. október 27., csütörtök

Miers visszalépett

Csoda történt, bár biztosan hallottátok már: Bush legújabb jelöltje az USA legfelsőbb bíróságába, Harriet Miers, visszalépett. Amennyire tudom, ő Bush első olyan jelöltje, akit a Fehér Ház nem tudott átnyomni, mert őt már a sok-sok republikánus sem tudta elfogadni. Hát, fél siker...

2005. október 26., szerda

2005. október 20., csütörtök

Hervadó virágok

Pár hete láttam a moziban Jim Jarmusch legújabb filmjét Bill Murray-jel a főszerepben: a Broken Flowers címűt. Otthon most kezdik vetíteni a mozik Hervadó virágok címen. Itt olvasható a Népszabi rövid kritikája. Mindenkinek tudom ajánlani, én nagyon élveztem.

2005. október 16., vasárnap

Spam, spam, spam


A kempelenes email-emet (a tanszék spamszűrése után) automatikusan egy külön erre a célra fenntartott gmail-es címre irányítom, ahol az ő spamszűrőjük is megszűri, majd egy szabály segítségével a maradékot továbbküldöm a Vanderbiltre. A gmail a spamnek minősített leveleket 30 napig tárolja, utána törli, ezalatt az idő alatt lehet megmondani neki, ha hülyeséget csinált.

Amint a fenti kép mutatja, az elmúlt 30 napban 516 spamtől kímélt meg ez a módszer. Nem rossz.

Meebo - webes IM kliens

Hát ez nagyon baba: meebo.com. Így már olyankor is lehet instant üzengetőt használni, ha az embernek csak egy böngészője van.

2005. október 15., szombat

Bojler

Hát ez fantasztikus! Nem véletlen, hogy amerika a fogyasztói társadalom szülőhazája. Fogták, és kicserélték az egész bojlert, kaptam egy vadiújat. Nagyon szép, pont olyan, mint a régi, csak a lakk még nem kopott meg rajta, és persze nem lukas.

Csak remélni tudom, hogy a régit nem egyszerűen kidobták, hanem szervízbe vitték...

2005. október 14., péntek

Liki-luki

Ma hajnalban arra ébredtem, hogy szakad az eső, csorog le az ereszen. Aztán természetesen visszaaludtam. Mikor reggel felébredtem, még mindig szakadt, de érdekes módon közben sütött a nap, és nem láttam esőcseppeket. Hmm... Mintha bent, a lakásban szakadna, ami persze megmagyarázná, hogy miért süthet kint a nap... Pár percre rá, mikor a realitásérzékem helyreállt, felkeltem, hogy kivizsgáljam a dolgot.

Naszóval: kilyukadt a bojlerem, és szép, erős sugárban lövellte a vizet a falra a kamrában. Ebből a szempontból szerencsére a padló tele lehet lyukakkal arrafelé, mert az összes víz elfolyt anélkül, hogy mocsárrá változtatta volna a lakást (viszont ez megmagyarázza azt is, hogy miért olyan magas télen a fűtésszámlám). Elzártam a csapot, megpróbáltam lezuhanyozni, kinyitottam a csapot, lezuhanyoztam, újra elzártam, majd befele jövet beugrottam az irodába bejelenteni a hibát. Elvileg még délelőtt megjavítják. Meglátjuk.

2005. október 13., csütörtök

Spam megjegyzések


A spam csodálatos világa már a naplómat is elérte, megjegyzések formájában. Naponta két-három új megjegyzést csatolnak kedves, szimpatikus spammerek a legfrissebb bejegyzéshez.

Úgyhogy drasztikus lépésre szántam el magam: bekapcsoltam a szóellenőrzőt, ami minden megjegyzés beírásakor megkéri a kedves üzenőt, hogy írja be egy második mezőbe a mező fölötti képen látható rövid betűsorozatot. Elnézést a plusz kényelmetlenségért.

2005. október 6., csütörtök

Index - Tech - Eljegyezte egymást a Sun és a Google

Nohát ez érdekes hír! Eddig mindkét cég sokkal szimpatikusabb, mint a Microsoft, és ez nem kizárólag a Microsoft piacvezető pozíciójának köszönhető. Kíváncsi vagyok, mi sül ki a házasságból.

2005. október 4., kedd

Upgrade

Azt hittem, hogy a mérföldjeimért most már tényleg upgrade-elhetem a turistaosztályú jegyemet üzleti osztályúvá. Tavaly is már hittem ezt egyszer, de akkor kiderült, hogy nem sokkal korábban megemelték a ponthatárokat. Erre kiderült, hogy most sincs elég mérföldem.

Mindegy, majd veszek belőle belföldi jegyet, az olcsóbb, és úgyis szükségem lesz rá, amikor megyek Californiába.

Célegyenes

Elkezdődött az október is, ezzel a projektünk első éve (ami számomra egyben az utolsó is) a célegyenesébe ért. Nem egész egy hónap múlva le kell adnunk, amit készítettünk, és ugyan még van egy kis lehetőség a foltozgatásra, addigra azért nagyjából kész kell lenni. Úgy tűnik, hogy a főnökeim meg vannak velem elégedve, és ami talán még fontosabb, én is úgy érzem, hogy jól teljesítettem az elmúlt hónapokban.

Ma lefixáltam a repülőjegyemet is, a most rögzített (és hacsak valami komoly dolog közbe nem jön, végleges) dátum december 19-e, hétfő, hazaérkezés december 20-a, kedden. A munkát november 30-án hagyom abba, december első két hetében anyuval fogok utazgatni Californiában, meglátogatjuk az ottani rokonokat, és remélhetőleg a szomszéd állambeli Grand Canyonhoz is eljutunk. A részletek még homályosak, de a hónap folyamán fokozatosan ki fognak alakulni.