Azok kedvéért, akik nem síeltek még, azt is el kell mondanom, hogy a síbérlet a legutóbbi időkben egy vékony kartonlapocska, a benne megbúvó csippel (vagy RFID azonosítóval), amit csak zsebre kell vágni, és a liftek aljánál elhelyezett beléptetőkapuk könnyedén leolvassák, ahogy a síelő elhalad mellettük. Gyors, kényelmes, nincs lehetőség a tévedésre, a csalás majdnem teljesen kizárt (ugyanazt a bérletet nem engedi be kétszer rövid időn belül egy kapunál). Ráadásul a legtöbb helyen lehetőség van ún. régióbérlet vásárlására, ami a környék összes hegyére jó. No hát ilyen bérletünk volt nekünk is.
Az újdonság (legalábbis számomra), hogy ezúttal a központi rendszer által gyűjtött adatok (hol és mikor léptem be a kártyámmal) elérhetők az Interneten, és grafikon formában megtekinthető, hogy melyik nap hol és mennyit síeltem. A rendszer még arra is becslést ad, hogy kb. hány kilométernyit síeltem.
Ezen a képen pl. az látszik, hogy összesen mintegy 182 kilométert síeltem, a diagram pedig a harmadik, középső napot mutatja. Ez volt egyébként a legváltozatosabb, ekkor ugyanis Sellarondán síeltünk. Ez egy olyan hegy, amelynek a közepén egy nagy, széles fennsík található kb. 3000 méter magasan, egy óriási, darabokra szabdalt sziklatömb tetején, ez alatt pedig (kb. 2500 méter magasságig) körben sípályák vannak, és az egész hegy körbesíelhető, kb. 4 óra alatt.
Egyes pontjain oldalra leágazó pályarendszerek vannak, összesen mintegy 500 km hosszan.
Ennek persze csak a töredékét tudtuk bejárni.
A diagram alatt a weboldal napi bontásban részletezi, hogy mikor melyik felvonót használtad, hány méterről hány méterre utaztál vele, stb. Gabi fejlődését példáulnagyon szépen nyomon lehet követni, pontosan látszik, hogy hogyan nőtt napról napra a lesíelt pályák hossza, ill. az, hogy meddig síelt az alsó, könnyű pályán, és mikor ment fel a csúcson lévő, valamivel nehezebb pályára.
Megjegyzés küldése