2007. március 26., hétfő

Na nyomás

A történet ott kezdődött, hogy Gabi betette az új mosogatógépünkbe az alumínium fokhagymanyomót, amitől az valamiért erősen elszíneződött, a felülete pedig kellemetlen tapintású, szinte ragacsos lett. Sebaj, dobjuk ki a francba, 600 forintért bármikor kapunk másikat. Ahogy azt Móricka elképzeli. Merthogy először csak többezer forintos, csili-vili fokhagymanyomókat találtunk a Vasedénynél meg a Kátaynál, a legdrágább - nem viccelek! - cirka 12 ezer Ft volt. Aztán végre találtunk egyet 700 forintért, alumíniumból, ami látszólag teljesen megfelelt az igényeinknek. Akkor még legalábbis azt hittük. Egészen az első használatáig, amikor is reccsent egy nagyot, és a nyelének az egyik szára úgy döntött, hogy mostantól egyedül járja a világot. A csonkán maradt nyomó már nem volt túlságosan használható, repült a kukába. Az esetet anyámnak is elpanaszoltam, aki legközelebbi találkozásunkkor egy gyönyörű, korántsem alumínium fokhagymanyomóval lepett meg minket. Ez igen! - mondtuk Gabival - ez nem fog szétmenni az első használatnál, és így is csupán 1000 Ft-ba került. Ráadásul a fokhagymát egy kis kivehető kazettácskába kellett tenni, így a kazetta külön, alaposabban mosogatható volt. Szigorúan véve persze igazunk lett, mert az első használat után még mindig használható volt, igaz, a kazettácskát befogadó keret kissé eldeformálódott, amitől a kazetta már csak nehezen volt kivehető és visszarakható. A második alkalom sajnos tovább rontott a helyzeten, harmadikra már alig bírtam begyömöszölni a helyére a nyomorult kazettát, közben olyanokat mormoltam, hogy azt is falhoz kéne állítani, aki ezt kitalálta, és aztán becsapott a ménkő. A keretet összetartó ponthegesztés ugyanis a harmadik használat közben egyszer csak megelégelte a terhelést, és szépen elengedett, a keret kinyílt, a kazetta pedig immár olyan könnyen járt ki és be, mint kés a vajba. További használatról persze szó sem lehetett, ez is repült a szemetesbe.

Most ott tartunk, hogy minden fokhagymás ételre rászámolunk kb. egy ezrest, ti. egy új nyomó árát. Vagy maradunk a hagyományos, jól bevált, aprítós módszernél.

Megjegyzés küldése