Barkácsolás

Amikor Gabival másfél éve megvettük a konyhabútort az IKEA-ban, vettünk hozzá ún. takarólapokat is. Ez az ajtólapokkal azonos színű fa furnér lap, amely arra szolgál, hogy a szekrényekből oldalt kilátszó fehér bútorlapokra lehessen szerelni, javítva az összhatást. Igenám, csakhogy ezek a takarólapok kevesebb méretben jönnek, mint a korpuszok, és hát persze hogy nem volt pont akkora szekrényre, mint amekkora nekünk van. Nagyobb persze volt, de így meg vágni kell belőle. Én meg a magam maximalista módján azt mondtam, hogy csak nem fogok nekiállni házilag, kör- vagy dekopírfűrésszel levágni, egyrészt nem lesz egyenes a vágás, másrészt a furnér borítás kiszakad, és a vágás széle töredezett lesz. Azt már nem, ehhez bizony elővágólapos körfűrész kell, olyan, amivel a lapszabászok is dolgoznak.

Mi sem könnyebb, gondoltam, elég megkérni egy, a környékünkön dolgozó lapszabászt, és fél óra alatt kész is. Ahogy azt Móricka elképzeli. A következő válaszokat kaptam:

• Háááát, hozott anyagból nem szívesen, csak ha valaki rendel is nálunk, és amellett hoz egy-két lapot, akkor talán igen...
• Óóóó, hát én nem tudnék annyit kérni érte, hogy az nekem megérje. (Szerk. megj.: meg sem próbálta.)
• Hozott anyagot?! De hisz akkor mindenki ide hozná!! (Szerk.megj.: hogy ez miért is volna rossz neki, azt nem részletezte. Ez a Praktikerben volt; gondolom, akkor dolgoznia kéne.)

Ezután kezdtem feladni a reményt, hogy hivatalos úton elintézhető a dolog. Aztán megkérdeztem még egy helyen, amit apósom ajánlott, és legnagyobb meglepetésemre azonnal igent mondtak, még csak nem is nagyon húzódoztak a dologtól. Múlt pénteken elvittük a lapokat, nem egész negyed óra alatt leszabták, és már vittük is haza.

A hétvégén nekiálltam felszerelni, ez már a könnyebbik része volt a dolognak, haladok is szépen, most csak ott akadtam el, hogy hosszabb bútorlapösszehúzó csavarra van szükségem, mint ami otthon van, de ha az is meglesz, akkor be tudom fejezni végre a konyhát. Az elmúlt két hétköznap estét meg azzal töltöttem, hogy a bejárat melletti „mérőórasort” fedtem el egy szekrénnyel, szintén IKEA-ssal, aminek a mélységéből kellett levenni a lapszabásznál, otthon már „csak” annyi volt a feladat, hogy a gázcsöveknek lyukakat vágjak, meg hogy pótoljam a furatokat és fészkeket, amik a hátul levágott részre estek. Még ez sincs teljesen kész, jó lenne bele egy polc, a hátlap egy részét is rá akarom erősíteni, és a falhoz is oda kellene fogatni; a fejemben már összeállt az egész, csak még nem volt időm megvalósítani. Talán most, a hosszú hétvégén.