2008. április 15., kedd
Nargila
Gabinak régóta mondogatom, hogy szeretnék venni egy olcsóbb vízipipát, mert tetszik a stílusa, és havonta egyszer szívesen kiülnék vele az erkélyre. Ennek meg is lett a hatása, mert karácsonyra kaptam tőle egyet. Aztán néhány nappal később kiderült, hogy várandós, és így semmiképpen sem akartam a lakásban kipróbálni, az erkélyen viszont érthető okokból túl hideg volt, kb. egészen mostanáig. Most vasárnap viszont minden ideálisnak tűnt a szerkezet beüzemeléséhez: szép, napos idő, egészséges nyálkahártya, szabad óra; így aztán eredeti terveimnek megfelelően kiültem a pipával meg a könyvemmel az erkényre, és füstöltem egy órácskát. Kellemes meglepetés volt, hogy milyen könnyen sikerült meggyújtanom és elindítanom az egész folyamatot, tény, hogy ez az öngyulladó szén sokat segített a dolgon. Meglepett viszont, hogy a végére milyen kevés dohány égett el, talán túlságosan sokat tömtem a csészébe, legközelebb megpróbálom kevesebbel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megjegyzés küldése