A BKV alighanem újabb kampányba kezdett, bár az előzetes hírverés elmaradt, talán utólag kívánják vállalni az akciót. A következőről van szó. Ma, az ünnepek közeledvén, szaladgáltam egy keveset a városban, többek között volt szerencsém napközben a hármas metróval utazni a Ferenc körúttól a egészen Nyugati pályaudvarig. Az előbbi megálló metrószintjére érkezvén kezdtem úgy érezni magam, mintha egy Dickens regénybe csöppentem volna, mert két szakadt, koszos ruhába öltöztetett, de azért alaposan bebugyolált lurkó énekelte a "Kiskarácsony, nagykarácsony" kezdetű örökzöldet, igaz, némi kételyük lehetett azt illetően, hogy a szöveget a voltaképpen "Télapó itt van" dallamára kell-e énekelni, vagy esetleg a "Hull a pelyhes"-ére hátulról előre, de aztán hamar megtalálták a megoldást a kettő ötvözetében. Kétségtelen, hogy ebben anyjuk (már ha ő volt az) is segítségükre lehetett, aki mellettük térdepelt. A szöveg egyébként nemkülönben figyelemre méltó volt, miszerint "Kiskarácsony, nagykarácsony, ha kisült már idevéle, hadd egyem meg melegébe. Jaj de szép a karácsonyfa, ragyog rajta a sok gyertya, ott egy labda, itt egy könyv, jaj de szép a karácsonyfa."A számtalan budapesti koldus megszokott látványától amúgy kérges szívem már-már meglágyult, és ha nem jött volna azonnal a metró, még adtam is volna nekik valamit, végülis mégiscsak a szeretet ünnepe közeledik, igenám, de aztán az Kálvin térnél, ahogy kinyíltak a kocsi ajtajai, ugyanezen dalocska foszlányai ütötték meg a fülemet, és persze ismét szívsajdító gyermekhangon. A Ferenciek terénél dettó. Itt kezdtem rájönni, hogy ez nem lehet más a BKV legújabb kísérlete, hogy a francia metró mintájára nálunk is meghonosítsák az színvonalas, szigorúan engedélyhez kötött utcazenélést, és persze ilyenkor, karácsony tájékán, mi is lehetne a favorit más, mint a szívhez szóló karácsonyi ének egy maszatos gyerkőc szájából. Az engedélyeztetés részletein még, feltételezem, dolgoznak.
(Lapzártánkig a BKV szóvivői az értesülést nem erősítették meg.)
Megjegyzés küldése