Idén 100 évesek a Pál utcai fiúk, és ez lehetőséget ad számos esemény mellett egy kis elmerengésre is. Amikor először olvastam a regényt még kiskoromban, és Budapestet még alig ismertem, a leírás alapján leginkább egy külvárosi terület derengett fel előttem, és igencsak meglepődtem pár évvel később, amikor megtudtam, hogy a Pál utca valójában a VIII. kerület szívében van, mint ahogy az is meglepett, hogy milyen rövid: egyetlen sarok az egész. Arra végképp nem gondoltam volna, hogy még mielőtt elérem a 30 éves kort, szinte a Pál utcában (na jó, szigorúan véve csak a folytatásában) fogok lakni.
Utóbbinak köszönhetően egyébként közvetlen módon értesültem mostanában két, az évfordulóról megemlékező eseményről is. Az egyik, hogy néhány hete szoborcsoportot avattak alig kétsaroknyira tőlünk, nevezetesen az einstand-jelenetet megörökítő alkotást. A fiúk szobra a Práter utcai iskola kapuja előtt áll, és szervesen illeszkedik az utcaképbe: valóban olyan hatást kelt, mintha a fiúk iskolakezdés előtt megálttak volna a kapu előtt egy kicsit golyózni. Sajnos tartok tőle, hogy nem tart sokáig, amíg valaki megpróbálja lefűrészelni valamelyik karját, vagy leöntik festékkel, talán az erős éjszakai megvilágítás és a felettük elhelyezett térfigyelő kamera segít megóvni a művet. A térfigyelő kamera egyébként is jótékony hatású lehet egy iskola előtt.
A másik esemény a grund reprodukciójának átadása a Tömő utcában, ahol most a Corvin sétány körüli építkezéseknek és általában a kerület rekonstrukciójának köszönhetően elég sok telket teljesen legyalultak, és sok a valódi grund. A Füvészkert is rendez(ett?) "Pál utcai fiúk" napokat, a regény hangulatát és eseményeit felidéző helyszínen, jelmezekkel.
Megjegyzés küldése