Az alábbiakban a munkáról fogok egy kicsit panaszkodni.
Volt ma egy telefonértekezlet (ami minden csütörtökön van), ami teljesen kiakasztott. Két hónapja fut a projektünk, és még mindig az architektúra-dokumentációt gyúrjuk. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, mert kedden, a legutóbbi megbeszélésen megállapodtunk, hogy ma lezárjuk ezt a munkafázist, még egy utolsó lehetőség van a kérdéses pontok tisztázására, aztán továbblépünk, és talán-talán elkezdünk programozni. Sajnos van még a dokumentációnak egy pár lényeges hiányossága, amit jó lett volna megvitatni. Ehelyett megint eltérült a beszélgetés valami teljesen lényegtelen irányba, a kaliforniai partnereink hosszan vitatkoztak arról, hogy hogyan nevezzünk bizonyos fogalmakat, amelyeket már legalább kétszer pontosan definiáltunk majd újradefiniáltunk korábbi megbeszéléseken. Most ismét eltöltöttek ezzel vagy 20 percet, miközben mi, Vanderbiltesek csak hallgattunk és a fejünket fogtuk. Egészen elcsüggesztett, tényleg nem tudtam, hogy hogyan lehetne valamit előre jutni. Aztán szerencsére a délután folyamán sikerült kitalálnunk, hogy hogyan tudunk saját erőből elkezdeni valamiféle fejlesztést, anélkül, hogy rá lennénk utalva a többiekre. Most megint optimista vagyok.
Megjegyzés küldése