A SZTAKIban (ahol dolgozom) a földszinten italautomata kínálja igen kedvezményes, 20 Ft-os egységáron a termékeit, elsősorban kávé- és capuccino-féleségeket. No nem valami elsőosztályú italokat, de ennyi pénzért mit vár az ember. Néhány hónapja a meglévő automata mellé beálliíottak egy szakasztott ugyanolyat, akkor azt gondoltam, talán azért, mert ami volt, időnként meghibásodott, kávé nélkül hagyva az épület dolgozóit. Ma viszont meglepetten tapasztaltam, hogy a második automata kínálata megváltozott, és olyan új, izgalmas elemek kerültek a listára, mint "rumosdió", "madártej", vagy "frappé". (A rumosdiót épp most szürcsölgetem, egész kellemes: lényegében kakaó, halvány, de érezhető rumosdiós ízáranyalattal.)
A frappé mellett azonban megjelent még egy elem, és itt elérkeztünk a bejegyzés címét adó konstrukcióhoz, ti. a "forró frappé". (Gy.k. a frappé a frozen capuccino = frapuccino egy változata. Volt idő, hogy ezt nem tudtam, és épp Karácsony táján Manhattanben az utcán sétálgatva, alaposan átfázva, kedvem szottyant egy nagy pohár forró kávéra. Betértem az első Starbucksba, és a hosszú listából sikerült pont a frapuccino-t választanom. Izgalmas neve volt. Naná, hogy nem melegített át.) Azt hiszem, ez az ital elfoglalhatja méltó helyét a "műanyag üveg", és a "láma guru" között. (Utóbbihoz magyarázatként: mindkettő ugyanazt, ti. vallási vezetőt jelent az eredeti hindiben és tudomisén melyik indiai nyelven. Érdekes, hogy a magyar szlengben gyökeresen ellentétes a jelentésük. No persze a láma eredetének ismeretében ez nem is olyan meglepő.)
Megjegyzés küldése