2005. július 14., csütörtök

Mark Knopfler

Koncerten voltam a Ryman Auditoriumban! Most épp csak beugrottam a táskámért, de nem bírom ki, hogy ne mondjam el, milyen übersirály volt. Azért ez is egészen másképp szól élőben, mint CD-ről... Az egyetlen gondom az volt, hogy ezek a t...ó amerikaiak az egész koncert alatt, de az elejétől a végéig ki-be járkáltak, felálltak, leültek, kikéredzkettek, bekéredzkedtek, többnyire sörért vagy vécére mentek, gondolom, mert általában üres poharakkal távoztak és teli poharakkal jöttek vissza. Az ilyen rettenetesen el tudja terelni az ember figyelmét. De még így is élveztem a dolgot, főleg a második felét, ott jöttek elő a régi nagy slágerek. És aminek külön örültem, hogy a koncert végére sikerült már majdnem tökéletesen két ujjal fütyülnöm. Ezt is gyakorlom egy ideje, ha lehetőség adódik rá, de eddig nem igazán akart megszólalni, ma este viszont sikerült áttörést elérnem. Csak el ne felejtsem, hogy kell...

2 megjegyzés:

  1. Nagyapádnak nem teszik a fütyüléses tetszésnyilvánítás. Itthon szokj le róla. mondja nagyapád, aki éppen itt van Gödön.

    VálaszTörlés
  2. Nagypapának a koncert sem tetszett volna, úgyhogy kvittek vagyunk. :-)

    VálaszTörlés