MÁV? Start!

Ezen a héten a szüleim szabadságra mentek, itt hagyták a házat, kertet, kutyát, amikről persze valakinek gondoskodnia kell, így ismét kiköltöztem, ha csak átmenetileg is. Sikerült úgy intézni, hogy kedden és csütörtökön ne kelljen bemennem, hanem itthonról tudjak dolgozni, a többi napon viszont vonatoztam, a régi szép idők emlékére. Csakhogy ezúttal már teljeseárú vonatjeggyel, pontom 375 Ft-ért egy irányba. A MÁV színvonala az elmúlt egy évben nem változott észrevehetően (ez akár jó hírnek is tekinthető, ti. nem romlott), talán az egyetlen különbség tavalyhoz képest (a jegyáremelést leszámítva), hogy a személyszállítás üzemeltetését átvette a frissen alakult MÁV-Start Zrt. Sok jele ennek sincs, csak a megállókban elhelyezett menetrenden és a kalauzok ruházatán látszik az új Rt. logója.

Tényleg ne kocsival gyertek...

Az esküvőnk vacsorájának helyszínéül az Ötpacsirta utcában található Építészpince Éttermet választottuk, a vacsorás meghívókon pedig mindenkinek felhívtuk a figyelmét, hogy a parkolás a környéken csaknem reménytelen, ezért inkább hagyja otthon az autót.

A fenti fénykép ma készült az Ötpacsirta utca és a Múzeum utca sarkán. Az utcák egyirányúsítását átalakították, mostantól a Múzeum utca mindkét szakasza a Pollack tér felé egyirányú, az Ötpacsirta pedig eddig is arrafelé volt. Az egyetlen továbbhaladási lehetőség a Pollack tér felé lenne, ha az nem lenne építkezés miatt lezárva. Az ide érkező autósnak tehát nem marad más lehetősége, mint zsebre vágni a kocsiját, és kisétálni. Mi szóltunk előre!

Rekordmeleg a Balatonnál

Az országos melegrekordot (42 fok körüli hőmérséklet) ezen a hétvégén is a Balatonnál igyekeztünk átvészelni, a múlt hétvégéhez képest azzal a különbséggel, hogy most csütörtök éjjel mentünk le, nekem pedig már tegnap (azaz szombat) este vissza kellett jönnöm. További, nem elhanyagolható különbség, hogy az elmúlt hét stabilan harmincöt fok feletti hőmérsékletei mellett a tó vize is meleg pocsolyává változott, így már csak akkor adott némi enyhülést, amikor épp benne áztunk, sajnos hűteni már egyátalán nem tudott. Mindegy, azért így is elviselhetőbb volt a hőség a zöldben, mint Pesten a sok beton között, ahol a hét közepére már késő éjszakára sem igen ment harminc fok alá a hőmérséklet.

Nashville-ben is kényetelenek voltunk hozzászokni a hőséghez nyáron, csakhogy ott minden de minden légkondícionált volt, az irodák, az éttermek, az üzletek, így csak arra a rövid időre kellett elviselni a kánikulát, amíg egyik helyről a másikra mentünk. Igaz, ott a páratartalom magasabb volt az itteninél, sokszor a 90%-ot is meghaladta, így az izzadság nem segített semmit.

Fotók dögivel

Ami késik, nem múlik. Párizs és Lisszabon, csak a legjava, mindenki fogyassza egészséggel!

Kínos

Ez a kép a lisszaboni repülőtéren készült másfél hete. A Nyugatiban van egy információs terminál, ami rendszeresen Linuxot boot-ol. Néhány éve pedig, Nashville-ből hazafelé jövet lefotóztam egy Airbus 330-as repülőgép ülésbe épített monitorját, amin a Fedélzeti Szórakoztató Rendszer ® szintén épp Linuxot indít.

Blogfilozófia mentegetőzésként

Mostanában kissé elhanyagoltam a blogomat. Mentségemre legyen szólva, leginkább azért, mert nem nagyon futotta rá a szabadidőmből. Ezt ugyanis most leginkább az esküvő szervezése, azon belül is aktuálisan a meghívók megtervezése, kinyomtatása és postázása töltötte ki. Amikor meg nem ezzel foglalkoztam, akkor éppen Portugáliában voltam konferencián (már hallom is a "jaj, szegény" kórust - szóval nem panaszképpen mondom), vagy a Balatonon a hétvégén. A Balatonnál persze volt szabad időm, csak épp internethozzáférésem nem volt, a blog meg nem offline műfaj, akárki akármit mond. Arra is rá kellett jönnöm, hogy csak akkor írok meg valamit, ha lehetőségem van "frissiben", közvetlenül a történést követően beszámolni róla. Ha eltelik egy-két nap, akkor már aktualitását veszti a dolog, és már nem is tartom olyan fontosnak, hogy írjak róla. Így például egy kétnapos balatoni hétvége törli a múlt hét eseményeit.

Lisszabon

A hétvégét Gabival Portugáliában, Lisszabonban töltöttük, hivatalos voltam ugyanis egy háromnapos konferenciára, az utamat és a szállodát az intézet fizette, így csak Gabi repülőjegyét kellett zsebből fizetnünk.

A három nap alatt elég sokmindent sikerült megnéznünk, szerencsére sikerült úgy szerveznem, hogy a konferencia mindhárom napján a délután szabad volt. Elég sokat járkáltunk gyalog, de szerecsére a tömegközlekedés sem volt vészesen drága, úgyhogy buszoztunk, villamosoztunk és metróztunk is.

Maga Lisszabon dimbes-dombos város, csupa emelkedő meg lejtő, amitől nagyon izgalmas lesz a városkép. Pesti létemre például naivan azt gondoltam, hogy villamost csak szinte sík terepen lehet építeni, ezért is nincs Budán annyi villamosvonal. Hát itt kiderült, hogy ebben igen nagyot tévedtem, Lisszabonban ugyanis a villamos helyenként autókat, buszokat megszégyenítő fürgeséggel kapaszkodott fel vagy ereszkedett le egy-egy meredekebb domb oldalán. Persze vannak kimondottan siklók is, döntött kocsiszekrényekkel, amik aztán tényleg meredek utcákon közelekednek.

Képek hamarosan.