Tímbilding

Este megyünk csapatot építeni, ha már a múlt héten annyira bejött. Ezúttal csatlakozik hozzánk az új projektünk két új tagja is: egy professzor (aki az elméleti hátteret szolgáltatja a munkához) és az egyik diákja, aki félállásban nekünk dolgozik. Addig viszont még át kell esni egy távértekezleten, meg át kell rágnom magam egypár ímélen és egyéb dokumentumon.

Grillezés

Nem is mondtam még, hogy a szombati grillparty remekül sikerült, és még az időjárással is szerencsénk volt. Mindenki hozta a maga sütnivalóját, meg italokat, az infrastruktúrát pedig mi, háziak szolgáltattuk, úgymint: szenet, hűtőládát jéggel, tányérokat, poharakat. Én baconba csavart virslit sütöttem, meg csöves kukoricát alufóliában, de volt mustárban pácolt csirkemell is, meg mindenféle kolbászok, sőt, még szték is.

Gulag

Ezt olvasom mostanában. Elég nyomasztó tud lenni. Eddig a táborokról még nem is esett szó, csak a letartóztatásokról, kihallgatásokról, perekről. A legérthetetlenebb számomra az, hogy annyi törvénytelenség és kegyetlenkedés, és az alapvető emberi jogok semmibe vétele mellett miért érezték szükségét mégis, hogy a deportálásoknak valamiféle jogi hátteret adjanak. Nyilván voltak kirakatperek belső és külső propagandacélokra, de én itt most azokra a milliókra gondolok, akiket csöndben tartóztattak le és ítéltek el, úgy, hogy nem is voltak jelen a „tárgyalásukon”. Akkor mi szükség volt az egész színjátékra?

Húsvét

Az ünnep nevét szó szerint véve húst vettem ebédre a japán étteremben. Tonkacunak hívják, de gyakorlatilag bécsiszelet, csak épp vékony csíkokra van szelve, hogy pálcikával is meg lehessen enni, és adnak hozzá valami sűrű szószt.
Mostanra vége a munkanapnak, elég sok meló volt ma is, úgyhogy most már lassan jön a hétvégi kikapcsolódás. Holnap például grillparty lesz a magyarokkal, ha el nem mossa az eső.

Mi casa, tu casa – Picasa

A Google által felkarolt képrendező, -néző, -manipuláló program: Picasa 2. Pár napja letöltöttem, kicsit játszottam vele. Nagyon tuti: igényes, könnyen átlátható felület, minden simán, gördülékenyen megy, nagyon kényelmes alapfunkciók, egyszóval az egész remek. Kár, hogy csak Windowsra van, de még így is melegen tudom ajánlani mindenkinek. Ja, és ingyenes.

Geburtstag

Tegnap volt Gergely (alias Nyenyec) születésnapja, úgyhogy munka után meghívtam egy kis baráti sörözésre. Némi hezitálás után a főnököm és az (egyébként antialkoholista, vegetáriánus) indiai kolléga is csatlakozott hozzánk. Ettünk, ittunk, beszélgettünk (szakmai dolgokról is), meglátásom szerint az egész este igazán remekül sikerült, amit az is jelez, hogy éjfélig maradtunk.

- It was a remarkably splendid night, mate.
- Jolly good, my dear fellow!

Chris rendszeresen ugrat az akcentusommal és a szóhasználatommal (stand in queue), amelyen az elmúlt másfél év ellenére időnként még mindig érezhető a brit hatás. Szóval:

- It was awesome, man.
- Like, real cool, dude!

Vissza a wikipédiába

Hosszú, több, mint két hetes kihagyás után ma ismét szerkesztgettem egy kicsit a kis magyar wikipédiánkban. Csak egy-két megjegyzés, semmi komoly, de jól esett. Igyekszem az ottani életbe is visszakapcsolódni, úgy, hogy közben ne vonjon el (túl sok) időt a munkától.

Sok a munka...

ezért is fogyatkoztak meg a bejegyzések. De azért megvagyok, élek és virulok. A hétvégén volt társasjátékozás, szülinap ünneplése (Janáé, az egyik bahamai résztvevőé), és bulizás is szombat este, hármasban.

Képek 3.

Na még egypár kép (135 db). Több nincs.

Képek 2.

További képek a manatikról (109 db) és a kajakozásról (128 db). A beszámoló levelet is megírtam tegnap este, de otthon felejtettem a laptopomat, szóval várni kell holnapig.

Képek 1.

Az első képsorozat (359 kép), fotográfusok: Dóra Ildikó és Sebestyén. Nézegethetők kis képekből álló albumként és egyesével is, sőt, kellő érdeklődés esetén egészen ki is lehet nagyítani (ehhez az egyes képnézetben a képre kell klikkelni). Pl. meg lehet tekinteni engem, amint megpróbálok leverni egy kókuszt egy pálmáról. További képek várhatók.

Kámahab

Hát hazaértünk. Az út fantasztikus volt, még csak hasonlóban sem volt részem korábban. Ígérem, jön a részletes beszámoló (valószínűleg levélben), és képek is lesznek, amint a készítőik megosztják őket. Előzetes: delfin, teknős, kókusz, korallzátony, hullámverés, kék, kék, kék...

Kosár

Megvolt a kosárlabdameccs is (további képek), noha 8 perccel a vége előtt még 7 ponttal vezetett a Dél-Karolinai Egyetem csapata (48-55), sikerült fordítani, és beállítani a 75-65-ös végeredményt. Egész jó meccs volt, persze elég sokat dobtak mellé, de talán egyetemi bajnokságban ez megszokottabb, mint a profiknál.

Érdekesség: mint megtudtam, a teljes amerikai felsőoktatás harmadik legjobban kereső embere a Vanderbiltes kosárlabdaedző! Ezzel az egyetem kancellárját (itt így hívják a dékánt) is megelőzi, aki egyébként szintén benne van az első tízben, azt hiszem. Na ennyire azért nem voltak jók a fiúk...

A meccs után még egy utolsó bevásárlókörútra mentünk Karesszal a WalMartba (ami folyamatosan nyitva van), 11 és hajnali fél 1 között ketten együtt elvertünk még 150 dollárt. Most már csak az a kérdés, hogy belefér-e minden a harminc kilóba, merthogy a kis repülőn, amivel Fort Lauderdale-ből átrepülünk, ennyi a súlyhatár személyenként.

Bevallom

Mármint az adót. Április közepe a határidő, de mindenki azt mondja, hogy érdemes mihamarább elintézni, egyrészt, hogy túllegyek rajta, másrészt mert ilyenkor még kisebb a sor a postán, harmadrészt mert akkor előbb kapom vissza a pénzem. Merthogy visszajár, méghozzá nem is kevés: van egy fennálló, homályos nemzetközi szerződés Magyarország és az USA között, amelynek értelmében mondható, hogy az oktatásban dolgozók két évig adómentességben részesülnek. Azért homályos, mert nem tiszta, hogy ki számít oktatásban dolgozónak, de az sem világos, hogy a két év hogyan számít. A kollégák közül már elég sokan megjátszották ezt a lehetőséget, és visszakapták az adójukat, szóval gondoltam, miért ne tegyek én is egy próbát. Az űrlapok kitöltve, most már csak postára kell adni, és várni...

Levél, vásárlás

Tegnap nem írtam, pedig levelet is ígértem. De egész nap állt a levelezőszerver. Este megyünk Karesszal bevásárolni a bahamai útra: „süncipőt”, víztaszító trikót, nap ellen kalapot, naptejet, szúnyogriasztó sprét, kaját, vizet, zseblámpát, ilyesmiket.

Holnap meg kosárlabdameccsre megyünk a taiföldi diák kollégánkkal és Gergellyel, hogy ilyet is lássunk. Épp vasárnap került szóba, hogy el kellene menni egy ilyenre, erre tessék, ma kapok Karlkimtől egy levelet, hogy van-e kedvem menni. Hát persze, hogy van.