Rendszergazdák dícsérete

Ma délelőtt meguntam, hogy a munkahelyi gépem csak vergődik, amikor programfordítás mellett még valami mást is szeretnék csinálni (pl. böngészőt használni), mindezt azért, mert "csak" 2GB RAM van benne, és ebből a fejlesztőkörnyezet elviszi a felét. 10:28-kor felvittem a RAM-bővítési igényemet az intranetes rendszerbe. Most 14:05 van, és a gépben már 4GB RAM van. Ebben az időben benne volt az a negyed óra is, amíg minden programból kiléptem és leállítottam a gépet, féltucat automatikus frissítést szabadítva el. Ezt nevezem szolgáltatásnak!

Nehéz erről írni...

Július 24-én, szombaton, a terhesség 26-dik hetében, vélhetően fertőzés miatt, beindult Gabi szülése. Másfél óra adrenalingőzös autózás és további fél óra gyötrelmes várakozás után megszülettek az ikrek. Átalgosan 800 grammal, korukhoz képest megfelelő, de a kinti élethez nagyon éretlen állapotban. A következő három nap pokoli volt, nem kívánom senkinek. Kedd estére már csak Kornél volt életben, és az ő esetében sem bíztattak semmi jóval.

Ennek lassan két hónapja. Kornél azóta leszokott a gépi lélegeztetésről, rendezte a keringését, és a súlyát is elkezdte szépen gyarapítani: jelenleg 1250g, és napi 20-30 grammot ránt magára. Az heti 20 dkg. Az infúziós táplálás mellett kap anyatejet is, mikor mennyit bír. A nehéz kezdethez és a körülményekhez képest meglehetősen jó állapotban van. Persze még mindig legalább egy hónap, mire hazahozhatjuk, és ez is optimista alsó becslés, de legalább már felmerül az orvosok napi tájékoztatása során is.

Itt tartunk.